További probléma, hogy az adózó 2022. évi bevallásában a nyereség 165. sorban lett feltüntetve nem a 172. sorban. 2023-ban vesztesége volt az amerikai tőzsdén viszont a 2023. évi bevallásban ez nem lett beírva a 172. sor a oszlopába. 2024-ben szintén vesztesége volt. Kérdés, hogy lehet-e adókiegyenlítésre bevallást küldeni, önellenőrzést?
Az önellenőrzés lehetséges az adókiegyenlítés vonatkozásában is, figyelemmel arra, hogy ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozóan amennyiben a magánszemély az Szja bevallásban a veszteséget nem szerepeltette, akkor a későbbiekben adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet részletszabályaihoz igazodóan, javíthatja az elmaradását.
Az Szja törvény alapján minősülnek a befektetési szolgáltatóval – azaz befektetési vállalkozással, árutőzsdei szolgáltatóval, befektetési alapkezelővel, hitelintézettel –, illetve annak közreműködésével pénzügyi eszközre, árura kötött, csereügyletnek nem minősülő ügyletek. Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek továbbá a pénzügyi szolgáltató tevékenység keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással záruló azonnali ügyletek is.
Az említett ügyletekre abban az esetben alkalmazhatók az Szja tv. 67/A. §-ában foglalt kedvező adózási szabályok, ha azok a pénzügyi rendszer felügyeletét ellátó szerv – jelenleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – által felügyelt tevékenységek tárgyát képezik. Az említett rendelkezéseket nemcsak a magyarországi pénzpiacon megkötött ügyletekre lehet alkalmazni, hanem bizonyos feltételek teljesülése esetében külföldi értékpapírpiacon, tőzsdén, illetve külföldi befektetési szolgáltatóval, hitelintézettel kötött ügyletekre is. A külföldi vonatkozású ügylet abban az esetben felel meg az szja-törvényben foglalt feltételeknek, ha a befektetési szolgáltató bármely EGT-államban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon folytat tevékenységet, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye; az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága az adott tevékenységet felügyeli; ha az adott állam nem EGT-állam, akkor az említett felügyeleti hatóság és az MNB közötti információcsere biztosított; és a magánszemély az ügyletre vonatkozóan rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött összes ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással. A felsorolt feltételeknek együttesen kell fennállniuk, azaz mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy az adott ügyletre az szja-törvény ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályait alkalmazni lehessen.
Figyelemmel arra, hogy a magyar–amerikai kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény 2024. január 1-jétől hatályát veszti, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény alapján ugyanezen időponttól módosulnak az ellenőrzött tőkepiaci ügylet fogalmát meghatározó jogszabályi rendelkezések annak érdekében, hogy az USA-beli befektetési szolgáltatóval, illetve amerikai pénzpiacon megkötött ügyletből származó jövedelmekre továbbra is alkalmazni lehessen az Szja tv. 67/A. §-ában foglalt szabályokat. A módosítás alapján ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül az egyéb feltételek teljesülése esetén az az ügylet is, amelyet OECD-tagállamban kötöttek; az az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi; továbbá a felügyeleti hatóság és az MNB közötti információcsere biztosított [Szja tv. 67/A. § (3) bekezdés].
Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet adózása
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem az adóévben pénzben elszámolt ügyleti nyereségek együttes összegének (összes ügyleti nyereség) a pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámított díjak együttes összegét (összes ügyleti veszteség) meghaladó része.
Ha az összes ügyleti veszteség meghaladja az összes üzleti nyereség összegét, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből a magánszemély veszteséget realizál. Ha az ügyletből kamatjövedelem keletkezik, vagy annak alapján tartós befektetésből származó jövedelmet kell megállapítani, az ellenőrzött tőkepiaci ügyletre vonatkozó adózási szabályok nem alkalmazhatók.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügylet sajátossága, hogy mind a jövedelmet, mind az adót a magánszemélynek kell megállapítania a befektetési szolgáltató által az adóévet követő február 15-éig kiadott, ügyletenként részletezett igazolások, valamint a saját maga által az ügyletekről vezetett nyilvántartás alapján, az árfolyamnyereségre irányadó szabályok figyelembevételével. Így tehát a befektetési szolgáltatót adó-, illetve adóelőleg-levonási kötelezettség nem terheli.
A kifizető igazolása tartalmazza az adóévben elszámolt ügylet eredményének (nyereség, veszteség) összegét, a nem pénzügyi elszámolással lezárt pozíciók esetében az ügylet bevételét, valamint az üzletszabályzat vagy a magánszeméllyel kötött hasonló, az ügyletek elszámolási (párosítási) rendjét (ideértve különösen a pénzügyi eszköz megszerzésére fordított összeg figyelembevételének szabályait) szabályozó szerződés szerint figyelembe vett ügyleti ráfordítás összegét is. Az igazolásban a kifizetőnek a fentiek mellett fel kell tüntetnie az adóévben felmerült, az ügyletek eredményében figyelembe nem vett járulékos – a beszerzéshez és az értékesítéshez, illetve a pozíció nyitásához/zárásához közvetlenül nem kapcsolódó – költségek összegét is.
A magánszemély részére kiállított igazolás adatairól az adóévet követő január 31-éig a kifizető adatot szolgáltat a NAV részére a K86 jelű nyomtatványon, amely ennek alapján az adóbevallási tervezetben feltünteti az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az általános szabályok szerint 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, ezt a tőkejövedelem-fajtát – hasonlóan a csereügyletből származó jövedelemhez – szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség nem terheli.
Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem megállapításának szabályai több szempontból is kedvezőek a befektetők számára. A jövedelemszámítást éves szinten kell elvégezni, így adóéven belül az egyes ügyletek nyeresége elszámolható az egyes ügyleteken elszenvedett veszteséggel szemben. Erre más tőkejövedelmek esetében nincs lehetőség. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteknél másik vonzó elem az adókiegyenlítés lehetőségének alkalmazása.
Adókiegyenlítés az ellenőrzött tőkepiaci ügylettel összefüggésben
Az szja-törvény rendelkezései alapján a magánszemély az adóévben és az azt megelőző 2 évben realizált nyereségét és veszteségét adókiegyenlítés útján szembe állíthatja egymással.
Fontos különbség tehát a csereügylettel összefüggő adókiegyenlítéshez képest, hogy az ellenőrzött tőkepiaci ügyletnél a veszteségbeszámítást az szja-törvény időben korlátozza.
Egyebekben az adókiegyenlítés a csereügyletnél már ismertetett módszerrel számítható ki.
Az adókiegyenlítés alkalmazására a csereügylethez hasonlóan abban az esetben van lehetőség, ha a magánszemély az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteséget a veszteség elszenvedésének évére vonatkozó adóbevallásában feltünteti. Ha a magánszemély a bevallásban a veszteséget nem szerepelteti, akkor utóbb az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet szabályai alapján, adózói javítás keretében pótolhatja a hiányosságot.