Ellenőrzött tőkepiaci ügylet
Amerikai-magyar kettős állampolgár tőzsdei nyeresége után 2022-ben Magyarországon megfizette az szja-t. A következő években viszont vesztesége volt, ami „nem lett bevallva”. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Hírek, cikkek, gyorselemzések és ügyfélkérdések tanácsadóink által kidolgozott megválaszolása és kielemzése közül válogathat. Használja a kategóriák szerinti szűkítést lehetővé tevő szűrőnket és böngésszen a mintegy 1500 archív tartalom között!
Amerikai-magyar kettős állampolgár tőzsdei nyeresége után 2022-ben Magyarországon megfizette az szja-t. A következő években viszont vesztesége volt, ami „nem lett bevallva”. Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
2025-ben paradigmaváltást hajt végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adóellenőrzésekben, melyhez már egy új jogintézmény, az adategyeztetési eljárás is a hatóság rendelkezésére áll. Az adóhivatal idei ellenőrzési stratégiája az adatvagyon hatékony felhasználására, az ellenőrzési tapasztalatok beépítésére és az adózói életutak nyomon követésére alapoz.
Az önellenőrzés lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy a bevallási hibákat jogszerűen helyesbítsék. Az önellenőrzési folyamat során a korrekciót az adóhatóság által előírt nyomtatványokon kell benyújtani, és szükség esetén önellenőrzési pótlékot kell fizetni az adókülönbözet után.
A cégek ellenőrzése során a NAV jogszerűen vizsgálhatja a pénzügyi bizonylatokat, a foglalkoztatási szabályok betartását és az áfa-visszaigényléseket. Az ellenőrzés eredményét a könyvelési adatok hitelessége, az adókötelezettségek teljesítése és az esetleges jogsértések feltárása határozza meg.
A törvény rendelkezései alapján adózó maga teljesíti adóbevallását, így arra is lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a téves adatokat tartalmazó bevallását módosíthassa. Adózási rendszerünk nagyrészt az önadózáson alapul, ezért biztosítani szükséges a korrigálás későbbi lehetőségét, mivel a hiba adódhat tévedésből vagy olyan utóbb bekövetkezett változásból is, amely kihatással van a korábban megállapított, befizetett adóra.
Ahhoz, hogy az érintettek élni is tudjanak a nekik járó jogosultsággal, szerepelniük kell az egészségbiztosítás által vezetett ún. biztosítotti nyilvántartásban, ez a bejelentés többnyire a foglalkoztatót terheli. A bejelentés nélküli foglalkoztatásnak számos jogkövetkezménye van, a mulasztási bírságtól az üzletzárásig egészen a NAV által kockázatosnak minősülő adózói körbe kerülésig.
Építőipari munkára leszerződött vállalkozó később kezdte a munkát, mivel a megrendelőknél probléma adódott az engedélyekkel. A bontás megtörtént, a kezdés csúszott, így jelentős anyagi kár érte a vállalkozót. Milyen módon tudja ezt elkérni? A partner hajlandó fizetni, de ragaszkodik a számlához. Mi kerülhet ilyen esetben a számlára? A munka nincs befejezve.
A tárgyi eszközök átfogó adózási és könyvelési kezelésével jelentős pénzügyi előnyökre tehet szert egy vállalkozás, mivel segíti az áfalevonást, az értékcsökkenés elszámolást és a kedvezmények kihasználását.
Milyen következményekkel járhat, ha az adóhatóság nem biztosít teljes iratbetekintést? És milyen hatással van a jogszabálysértés az elsőfokú ítéletekre? Cikkünk egy jelentős jogesetet tárgyal, amely rávilágít a hatályos ellenőrzési gyakorlat kérdéseire.
Mely ágazatokra fókuszál idén a NAV, és milyen ellenőrzési irányok határozzák meg a 2024-es évet? Hogyan változik az adatszolgáltatás és bevallások rendszere a digitalizáció térnyerésével? Mit kell tudni az ellenőrzések megkezdésének jogi feltételeiről és következményeiről?
TB Praxis hírlevél