A munkáltató a gyermek születéséhez kapcsolódóan többféle jogcímen köteles távollétet biztosítani a munkavállalóknak, ezek időtartamát, igénybevételi feltételeit és díjazását a Mt. és a tb jogszabályok határozzák meg. Ide tartozik a szülési szabadság, az apasági szabadság, a szülői szabadság, valamint a fizetés nélküli szabadság. Ezen időszakokhoz jellemzően pénzbeli ellátás is kapcsolódik, például CSED, GYED, vagy GYES formájában. A különböző szabadságok és ellátások rendszere gyakran párhuzamosan működik, és részletes szabályozás vonatkozik arra is, mikor lehetséges ezek mellett munkát végezni.
A szülőket megillető szabadságok
A munkáltató a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan különféle jogcímen köteles mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól, attól függően, hogy melyik szülőről van szó, illetve hogy milyen életkorú a gyermek. A szabadságok egy része távolléti díjjal, más részük fizetés nélkül jár, de utóbbihoz jellemzően tb ellátás kapcsolódik. A Mt. alapján:
- Szülési szabadság: Az anya részére a szülést követően 24 hét szülési szabadság jár, amelyből 2 hetet köteles igénybe venni. Ezt az időszakot a CSED fedezi.
- Apasági szabadság: Az apát a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén 10 munkanap apasági szabadság illeti meg, amelyet legfeljebb két részletben, a gyermek születésétől számított negyedik hónap végéig kell kiadni.
- Szülői szabadság: A gyermek hároméves koráig bármelyik szülő igénybe vehet legfeljebb 44 munkanap szülői szabadságot.
- Fizetés nélküli szabadság: A munkavállaló kérésére a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani a gyermek gondozása céljából – alapesetben a gyermek hároméves koráig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén a tizedik életévének betöltéséig.
A gyermekes munkavállalókat érintő szabályokkal kapcsolatban további 25 gyakorlati kérdésre ad szakmai választ 76 oldalas különszámunk, amelyet már több mint 1000 érdeklődő olvasott.
Szülés utáni munkába állás munkajogi háttere
A munkába visszatérő kismamák foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségek nemcsak a munkaszerződés visszaállítását vagy módosítását érintik, hanem a munkaidő-kedvezmények biztosítását és a szigorú felmondási védelem betartását is megkövetelik.
A szabadságok igénybevételére vonatkozó szabályok
A szülőket megillető szabadságok igénybevételének feltételeit a Mt. szabályozza. Az apasági szabadságot legalább öt nappal, a szülői szabadságot legalább tizenöt nappal korábban kell írásban kérni. A szülési szabadság kezdő időpontját a munkavállaló határozza meg, legkorábban a szülés várható időpontját megelőző négy héttől, legkésőbb pedig a szülés napjától kezdődően. A szabadságok kiadása időpontjának jogszerű teljesítése kötelező. Az igényléshez minden esetben írásbeli kérelem, valamint – egyes esetekben – orvosi igazolás vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonata szükséges.
Ellátások a gyermek születését követően
A gyermek születését követő időszakban az ellátások jogosultsági feltételeit, időtartamát és összegét elsősorban a Tbj., az Ebtv. és a családtámogatási törvény szabályozza.
- Csecsemőgondozási díj (CSED): Az anya részére szülési szabadság idejére járó, 168 nap időtartamú ellátás. Összege az ellátás alapját képező jövedelem 100%-a. A jogosultság feltétele a szülést megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosítási idő.
- Gyermekgondozási díj (GYED): A szülést követően, a CSED lejártát követően járhat a biztosított szülőnek, a gyermek kétéves koráig. Összege a jövedelem 70%-a, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. A jogosultság feltétele szintén 365 nap biztosítás.
- Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): A gyermek hároméves koráig járó fix összegű ellátás. Összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (jelenleg 28.500 Ft/hó).
- Gyermeknevelési támogatás (GYET): Három vagy több kiskorú gyermeket nevelő szülő részére biztosított ellátás, amely a legkisebb gyermek hároméves korától nyolcéves koráig jár. Összege megegyezik a GYES-sel, de mellette legfeljebb heti 30 órás munkavégzés engedélyezett.
- Apasági ellátás: Az apasági szabadság időtartamára járó távolléti díjat a munkáltató fizeti ki, de annak első öt munkanapjára az állam megtéríti a költséget a tb terhére, a vonatkozó eljárási szabályok szerint.
A különböző ellátások egymással nem összevonhatók, és a munkavállalói jogviszony jellege alapvetően meghatározza, hogy melyik ellátásra lehet jogosult a munkavállaló.
Munka és ellátások kapcsolata
A tb ellátások egy része kizárja, más része pedig bizonyos feltételekkel megengedi a munkavégzést az ellátás folyósítása alatt. CSED folyósítása alatt keresőtevékenység nem folytatható. GYED mellett a gyermek féléves koráig szintén tilos a munkavégzés, ezt követően időbeli korlátozás nélkül lehet dolgozni. GYES esetén a munkavégzés szintén a gyermek féléves korától engedélyezett. GYET mellett keresőtevékenység legfeljebb heti 30 órában, illetve otthoni munkavégzés esetén időkorlátozás nélkül folytatható.
Különös szabályok és gyakori tévhitek
A gyermekvállalással kapcsolatos szabadságok és ellátások rendszerében több eset is speciális szabályozást igényel, és gyakran félreértésekre ad okot. Ikerterhesség esetén a CSED, GYED és GYES időtartama, illetve jogosultsági feltételei módosulhatnak, a jogosultsági idők összeadódhatnak. Ha a munkavállaló a korábbi gyermekre járó ellátás alatt újabb gyermek után igényel CSED-et vagy GYED-et, akkor az új ellátás megelőzheti a korábbit, a folyósítási sorrendben a magasabb összegű ellátás elsőbbséget élvezhet.
Gyakori félreértés, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt automatikusan fennáll a biztosítás, de ez valójában csak GYED és GYES melletti igénybevétel esetén igaz. További tévhit, hogy az apasági szabadság igénybevételére bármikor sor kerülhet: valójában legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig ki kell adni.