Fizetési meghagyás a gyakorlatban- minden, amit a vállalkozások vezetőinek és a könyvelőknek tudni érdemes

Fizetési meghagyás a gyakorlatban- minden, amit a vállalkozások vezetőinek és a könyvelőknek tudni érdemes

A fizetési meghagyásos eljárás 2010 óta közjegyzői hatáskörben van, és azóta is számos alkalommal alakultak át az eljárási szabályok. A jogosultak évente 4-500.000 eljárást kezdeményeznek, amelynek több, mint kétharmada alapján végrehajtási eljárás is indul. Az eljárást egyszerűsített polgári nemperes eljárásként határozta meg a jogalkotó, sok esetben viszont nem az egyszerű az a jelző, ami a vállalkozásoknak, könyvelőknek, jogi képviselőknek eszébe jut az eljárásról.

Szakmai napunkon a kialakult közjegyzői és bírói gyakorlatról, az eljárásban felmerülő jogértelmezési kérdésekről, valamint a törvények alkalmazásából eredő problémákról beszél szakértőnk. Az előadásban szó esik majd a kérelmek, beadványok helyes előterjesztéséről, a kézbesítési problémákról, a kötelezetti nyilatkozatokról, valamint a végrehajtás elrendeléséről is. Valós példákon keresztül mutatjuk be, hogyan kerülhetők el a leggyakoribb hibák, és hogyan lehet jogszerűen, hatékonyan eljárni akár jogosultként, akár kötelezettként.

Szakértőnk: dr. Pulinka Mihály, ügyvezető Magyar Országos Közjegyzői Kamara

Mire kap választ szakmai napunkon?

• Milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie egy fizetési meghagyás iránti kérelemnek?
• Mely hibák vezetnek a kérelem visszautasításához, és hogyan lehet ezeket elkerülni?
• Milyen szerepe van a közjegyzőnek az eljárás során, és meddig terjed a hatásköre?
• Hogyan kell kezelni a kézbesítési problémákat és a visszaérkezett iratokat?
• Mikor és hogyan élhet a kötelezett ellentmondással, és mi történik ezután?
• Mit tehet a jogosult, ha a kötelezett nem reagál a fizetési meghagyásra?
• Mikor rendelhető el végrehajtás, és milyen lépések szükségesek ehhez?
• Milyen gyakorlatot követnek a közjegyzők és a bíróságok vitás esetekben?